Kérjük válasszon kategóriát és évszámot!

PSALMUS HUMANUS

MŰVÉSZETPEDAGÓGIAI EGYESÜLET

Támogatók:

Frissítve: 2021. ápr. 20.

Videók:

Emberi Erőforrások

Minisztériuma

Magyar Művészeti

Akadémia

A 2020. év eseményei

 

 

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA  –
ZeneSzó  c. lapjában

(XXX. évfolyam 9. szám 2020) a legutóbbi, 2020. március 6-8-ig tartott tanár-továbbképzésünk résztvevőinek beszámolóiból/ akkreditációs terveiből egy újabb csokor olvasható.

 

HANGRÓL HANGRA ... az ifjúsági kórus éneklésért

TEHETSÉGGONDOZÁS KODÁLY SZELLEMÉBEN CÍMMEL

2020. MÁRCIUS 6-8. KÖZÖTT

a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA

és a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület szervezésében tartott

TANÁR-TOVÁBBKÉPZÉSÉNEK BESZÁMOLÓIBÓL

(Szerkesztette: K. Udvari Katalin)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A továbbképzés első napja, március 6-a nevezetes dátum, Kodály Zoltán halálának évfordulója. Emlékét tisztelettel idéztük fel a kisgyermekek kóruséneklésének jelentőségét meg­fogal­mazó szavaival, amelyek az „ÉNEKSZÓ" HANGJEGYES ÉNEK- ÉS ZENEPEDAGÓGIAI FOLYÓIRAT, A MAGYAR ÉNEK­OKTATÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETENEK LAPJA XII. ÉV FOLYAM – 1944. december 69. számában jelentek meg: ,,Nem az a lényeg, hogy drága mesterektől drága hangszerek kezelését tanuljuk. Ebből a zene gyakran egészen kimarad. Hanem az, hogy a magunk erős vagy gyenge, szép vagy csúnya hangján hangszer nélkül megtanuljunk egy-egy dallamot, megérezzük annak lelki tartalmát, amint anyagtól, hangszertől függetlenül száll belénk és belőlünk másokba.( ... ) Ha pedig odáig jut a gyermek a kótaismeretben, hogy másodmagával el tud énekelni egy kis kétszólamú mesterművet, ezzel százszor több zenéhez jut, mint a napestig tartó zongora­csépléssel. A zene kincsesházának kapuját sokan keresik rossz helyen. Bezárt kapukon zörgetnek makacsul s elmennek a tárt kapu mellett. Pedig azon bejuthat mindenki”

KODÁLY ZOLTÁN (Kecskemét, 1882. december 16. - Budapest, 1967. március 6.)

 

Adaptációs tervek – Beszámolók készítői

 

  1. Bálint Gáborné Szabó Csilla (1985) Tanító
    (József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (ÖKO Iskola), Üröm
  2. Balásné Molnár Ildikó (1967) Ének- és szolfézstanár, karvezető
    (Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Miskolc)
  3. Csimáné Varga Lívia (1967) Ének-zene tanár, karvezető
    (Kodály Zoltán Központi Általános Iskola - Toponári Tagiskola - Kaposvár)
  4. Fazekas Réka (1984) Ének-zene tanár, karvezető
    (Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola)
  5. Opánszki Dávid (1979) Ének-zenetanár, karvezető
    (Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium - Budapest)

 

Beszámolók megtekintése

 

 

 

Kodály Zoltán nyomában Budapesten – könyvbemutató a péceli Ráday-kastélyban a Péceli Parnasszus Alapítvány rendezésében

 

Időpont: 2020. szeptember 27. délután 5 óra

Helyszín: Ráday-kastély Díszterme, Pécel, Kálvin tér 1.

 

Rigóné Faragó Zsuzsanna egyesületi tagunk, ének-zenetanár - múzeumpedagógus könyvbemutatót szervezett  a könyv szerzőjének, Ittzésné Kövendi Kata, a világhírűvé vált Kecskeméti Kodály Iskola nyugalmazott angol- és ének-zenetanárának közreműködésével. A vetítéssel egybekötött rendezvényt a Gödöllői- és a Péceli Zeneiskola tanárainak és növendékeinek zeneszámai is színesítették: T. Pataki Anikó és tanítványa Nagy Milán (gordonka), dr. Fábián Tímea és kislánya/tanítványa Nagy Aliz (fuvola) valamint Szilágyi Benjámin /zongora/ előadásában.

 

     

„A  címben szereplő kis kézikönyv olyan, mint egy áttekinthető, jól használható budapesti útikalauz, amely sorra veszi a főváros olyan híres, vagy kevésbé ismert épületeit –  Eötvös Collegium, Budapesti Tudományegyetem, Károlyi-kert, Operaház, Irgalmas nővérek zárdája, Zeneakadémia, az Áldás utca 11.sz. alatti lakása, Magyar Tudományos Akadémia, Vigadó, Országház, Budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás templom), Kodály körönd (Kodály Zoltán Emlékmúzeum) – csak néhány a sorra vett helyszínek közül, amelyekben Kodály Zoltán nemcsak hogy megfordult, hanem amelyekhez tanulmányaival, munkásságával vagy személyes életével kötődött." – jellemezte az angol nyelven is megjelent kötetet Rigóné Faragó Zsuzsanna tanárnő, aki a kiadvány szerzőjéhez hasonlóan, maga is kötődik Kecskeméthez. A Kecskeméti Kodály Iskolának 1969–1975 között növendéke, ezen belül a Gimnáziumban Ittzésné Kövendi Kata tanítványa is volt.

 

Kodály Zoltánról, és a vele kapcsolatba került zenészekről, barátoktól, tisztelőkről, a számos fotót, információt és Budapest térképet is tartalmazó könyv a „Kodály Évben” jelent meg 2017-ben, Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.

 

Az érdeklődők a könyvet a Kodály Zoltán Zeneműboltban, a Rózsavölgyi Zeneműboltban valamint a Magyar Kodály Társaságnál (Bp. Vörösmarty u. 35.) is megvásárolhatják, mindkét nyelven.

 

(Rigóné Faragó Zsuzsanna írása eredeti formájában megjelent a PARLANDO 2020/6. – valamint a PÉCELI HÍREK 2020. novemberi számában is Őszi komolyzenei mini sorozat a Péceli Parnasszus Alapítvány rendezésében címmel, a www.pecel.hu weboldalon.)

 

    

 

 

HANGRÓL HANGRA… AZ IFJÚSÁGI KÓRUSÉNEKLÉSÉRT

TEHETSÉGGONDOZÁS KODÁLY SZELLEMÉBEN CÍMMEL

2020. március 6-8. között a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA és a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület szervezésében tartott

TANÁR-TOVÁBBKÉPZÉSÉNEK BESZÁMOLÓIBÓL

(Szerkesztette: K.Udvari Katalin)

 

1. Kelenhegyi Eszter (1975)

 Gordonka tanár és zenekarvezető

 (Solti György Zenei Alapfokú Művészeti Iskola, Budapest XII. kerület)

 

2. Szabó-Kiss Beáta (1985)

 Ének-zenetanár, karvezető

 (József Attila Általános Iskola, Szigetszentmiklós)

 

3. Törökné Kincses Gabriella (1968)

 Hegedű tanár

 (Solti György Zenei Alapfokú Művészeti Iskola, Budapest XII.kerület)

 

 

Kelenhegyi Eszter (1975)

Gordonkatanár és zenekarvezető

(Solti György Zenei Alapfokú Művészeti Iskola, Budapest XII. kerület)

 

 

 

Tehetséggondozás Kodály szellemében

a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület továbbképzése

2020. március 6-8

 

Adaptációs terv

Régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy részt vegyek az Egyesület által szervezett továbbképzésen. Amikor 2020. február elején felfedeztem a PARLANDO oldalán a kiírást, tudtam, hogy mindenképpen szeretnék elmenni rá. A három nap, amit ott tölthettem, minden várakozásomat felülmúlta. A K. Udvari Katalin tanárnő által megszervezett, összeállított program rendkívül inspiráló volt. A meghívott előadók mély nyitottsággal, rálátással meséltek saját művészeti, pedagógiai munkájukról, folyamatosan visszacsatolva, párhuzamot vonva a kodályi elképzelésekkel, értékekkel, mutatva ezzel azt az irányt, amelyhez érdemes csatlakozni.

 

Elsőként történeti áttekintésben lehetett részünk, amelyben a mindennapos ének-zene oktatás és az ének-zenei általános iskolák születését tárta elénk K. Udvari Katalin személyes élményein keresztül. Kodály jelenléte, támogatásának módja nagyon sokat segített a kezdetektől fogva abban, hogy az ének és az éneklés a mindennapok részévé váljon. Nagy hatást gyakorolnak rám azok az emberi, pedagógiai elvei, melyek előtérbe helyezik a rendszerességet, a terhelés mértékletességét, a művészeti és kulturális nevelés fontosságát képességtől függetlenül. Követendő példának tartom Kodály folyamatos mentori jelenlétét, értve ezalatt látogatásait, figyelmét, mellyel követte ezeknek az iskoláknak a működését. Azt hiszem, hogy számomra ez iránymutató: emberként, művészként, gondolkodóként ily módon az oktatás mellé állni. Manapság rengetegszer a kodályi filozófia, gondolkodásmód lényegét felejtjük el és a nagy rohanásban csak a szolmizációval párosítjuk pedagógiáját, de így figyelmen kívül hagyjuk azt a gazdagságot, amit ő maga, mint ember tett kultúránk széles körű megismertetéséért, valamint tette minden tanítványa, aki az alapelvek mentén formálta és továbbadta e tudást azóta. Ez engem is arra sarkall, hogy a továbbiakban sokkal tudatosabban tegyem ezt zenészként és pedagógusként is.

 

Hangszeres tanárként számomra az egyik legfontosabb előadás Dr. Pásztor Zsuzsannáé volt, aki a Dr. Kovács Géza által kidolgozott zenei Munkaképesség-gondozásról tartott előadást, Munkaképesség-gondozás a közoktatásban és zeneoktatásban címmel. Zsuzsa néni lenyűgöző személyével már zeneakadémiai tanulmányaim alatt is volt szerencsém találkozni. Az általa tolmácsolt módszer olyan problémára világít rá, amely a mai oktatási rendszer egyik alapja: a túlzott követelmény-fókuszáltság, ami figyelmen kívül hagyja a gyermek teherbírását és életkori sajátosságait. Ez a módszer követi Kodály elveinek egyik szegmensét és megoldást kínál a munkaképesség fejlesztésére, növelésére a rendszeres játékos mozgáson és életmódbeli változtatásokon keresztül. Ez minden szempontból átültethető az egyéni hangszeres és csoportos órákra is. Mindenképpen szeretnék még képződni ezen a területen, de addig is egyszerűsített formában rendszeressé tenném az általam vezetett tücsökzenekar és egyéni növendékeim számára. A léggömb használata színesíti, finomítja a mozgást. Lassúsága pont azt a türelmet és megfigyelési időt adja meg a gyermek és felnőtt számára egyaránt, amellyel tudatosan veheti birtokba saját testét, irányítva annak mozgását hangszerén vagy bármely más hétköznapi területen is. Kutatások igazolják, hogy a mozgás-pihenőkkel tarkított órákon számtalan dolog jobban beépül, azaz jótékonyan támogatja a tanulást, segíti a finommotorikát, a jobb és bal agyfélteke összehangolt működését. A délutáni zeneiskolai órán ez hatványozottan fontos, hiszen gyermekeinknek több területen kell folyamatosan megfelelnie, ami rengeteg feszültséggel, stressz-szel jár, ezek a játékos feladatok segítenek megérkezni, ellazulni, pihenni, felfrissülni.

 

Kiegészítésként az előző témához egy nagyon mozgalmas előadáson is jelen lehettünk. A néptáncoktatásban rejlő nevelési lehetőségek címen hallhattunk Kovács Henriktől gondolatokat. A zeneiskolai oktatáson belül ez a terület csak felületesen van jelen, de mivel magam is táncoltam táncegyüttesben és látom az összefüggéseket a beszéd, ritmus és mozgás fejlődése között, ezért fontosnak tartom minimális szinten beépíteni a zenekari óráimba. Alkalmanként felállítom a zenekart, hogy egy nehezebb ritmust váltott lábbal is lépjünk le, segítve annak beépülését, de ennél sokkal tagoltabban is lehetne alkalmazni a látottakat. A zene, a mozgás és a tánc összefonódó együttese fejleszti a másik területen lefektetett alapokat is. Célom, hogy olyan játékos, tánc-alapú feladatokat találjak ki a tücsökzenekar számára, amelyek által jelentősen javul a gyerekek hangszeres mozgáskoordinációja is. A táncban rejlő koncentráció, osztott figyelem segíthet a zenetanulásnál szintén szükséges összetett figyelem fejlesztésében, megerősítésében. A fizikai feladatok végzése után a szellemi tevékenység is könnyebben teljesíthető.

 

Következő előadónk Tóth Zsuzsanna színházpedagógus volt. Interaktív óráján a „Személyes és szociális készségfejlesztés a drámapedagógia eszközeivel” téma-körbe kaphattunk rövid bepillantást. Ezek a színjátszási elemekkel tarkított játékos feladatok megnyitják az utat a bennünk rejlő kreativitás, előadói készség megélésére, hiszen a zenészi és színészi interpretáció között nagyon vékony a határvonal. Mindkét terület nagyobb részt egy másik ember által írt szöveget tartalmaz (a kotta is az), amelyet saját magunkon szükséges áteresztünk, hogy telítődjék tartalommal. Eddig még nem gondoltam arra, hogy a drámapedagógia segíthet oldani a lámpalázat, de ezen a nyomvonalon úgy érzem, érdemes nagyobb figyelmet szentelnem neki. Közösségépítő hatása is nagyon fontos, segíti a társas kompetenciák kialakítását, fejlesztését például az együttműködést, toleranciát, alkalmazkodást, vezetést-követést. Ezek a játékok beépíthetők alkalmanként zenekari tananyagba is.

 

A beszédközpontú drámapedagógia után fűzném Baráth Yvett egyéni és csoportos foglalkozás keretében tartott hangképzés-bemutatóját. Előadásában kiemelt fontosságot kapott a természetes levegővétel és hangadás, amely szívemhez közel álló téma. Hangszeres tanárként épp olyan fontos a helyes levegőzés megtanítása, sőt mivel kezdetben sok irányba terelődik el a figyelem, ezért érdemes lenne külön foglalkozni vele. Miért is?, mert a levegő visszatartásával túlzott izomfeszesség is jár. Ehhez a tanárnő által adott ötletek rengeteget segítenek. Bemutatta, hogy a levegő rugalmasságával gégénk, hangszálaink, lágy-szájpadunk lazaságával, hogyan állítható elő szép, természetes énekhang kevés levegővel, túlzott artikuláció nélkül. Ez megerősítette bennem, ennek hangszeres összefüggéseit is. Amennyiben torkunk finom izomzata feszes, a hangszeren is élesebb a hangképzés, minél jobban sikerül a vállövet, nyakat, hangképző szerveink izomzatát laza tónusban tartani, annál egészségesebb hang szólal meg hangszerünkön.

 

Dr. Mindszenty Zsuzsánna, Dr. Bodnár Gábor és Stipkovits Fülöp három olyan előadó volt, akiknek előadásáról csak röviden írok, mert az általuk képviselt területek sokkal intenzívebben kötődnek az énektanításhoz. Az általuk képviselt közös értékek, azoknak a daraboknak az előadásában segítenek, amelyek énekelt zenei anyagot emelnek át hangszeres előadásba. Ezeknél a daraboknál fontos a szöveg ismerete, anyanyelvi sajátosságai és annak ritmusa, fontos, hogy énekhanggal is meg tudjuk szólaltatni őket. Emellett általam is alkalmazott gyakorlat, hogy a gyerekeknek sokféle, minőségi darabot érdemes megmutatni, tanítani, néhányat csak felületesen átolvasva, párat elmélyült munkával hosszan érlelve. Ebben a hitemben erősített meg Mindszenty Zsuzsánna tanárnő repertoár bővítési ötleteivel. Többször beleütköztem már abba a problémába, hogy mivel motiválható egy megtanult anyag élményszerű, zenei megformálására egy gyermek vagy együttes. Hogyan tudom ebben segíteni őket. Mindszenty Zsuzsánna előadása erre is kitért: miként teremthető kedv az éneklésre, mely élmény támogatja azt és hogyan lehet alapvető formai tagolással, levegőkkel, súly és csúcspontokkal élővé tenni a zenei előadást. Próba-tartási szerkezete – bemelegítés, ismert darab, két új darab, egy régi majd egy szeretett darab – ráirányította a figyelmemet a tücsökzenekar próbáinál egy további tudatosítandó területre.

 

Vass Veronika pedagógia és ének-zene szakos tanárnő témái megérintettek. Olyan mély elköteleződéssel, tudással beszélt az általa tanított gyermekekről és a velük átélt pillanatokról, közé szőve rengeteg fontos tudásanyagot és módszertani segítséget, hogy teljesen elvarázsolt. Kreatív feladataival további improvizációs ötletekre hívta fel figyelmemet. Ezeket azóta már ki is próbálhattam zenekari próbámon a gyermekekkel. Bemutatójában rengeteg színes ritmusjátékkal ismerkedtem meg, amelyek gyakorlatát tovább mélyíteném a csoportos és egyéni hangszeres óráimon is. Emellett nagyon kedves és hatékony ötletként éltem meg fáradságűzésként használt segédeszközét a kézbábot, amelynek tanácsait a kisebb gyermekek szívesen megfogadják. Vass Veronika kóruspróbáin alkalmazott ötletei megerősítettek abban, hogy továbbra is rendszeresen változtassam az ülésrendet zenekari és kamarazenei próbáimon, a térbeli hangzás-különbségek figyelemmel követésére. Szólamcserés ötletét is szerettem volna kipróbálni, ennek szólamanyagát már el is készítettem, de a jelen körülmények között erre most nem tudtunk sort keríteni.

 

A Reikort Ildikó zenepedagógus, képzésfejlesztő mesterpedagógus által bemutatott Kokas-módszer és Reikart-módszer tökéletesen ötvözi és lefedi a komplex művészeti nevelés fogalmát. Nagyon szívesen tanulnék róla komolyabban is. A zene mozgásbeli és vizuális feldolgozása fontos élmény volt számomra. Emellett a tudatos innovatív megoldások és a szintézis-analízis gondolata, amivel a zenetanulás problémáira reagált, iránymutató.

 

Somody Beáta rajz, vizuális és környezetkultúra szakos tanár, iparművész programja rengeteg elemmel gazdagítja a csoportos és egyéni, kötelező és szabadon választott feladatok pedagógiai megoldását. Szimpatikus volt modern és helyspecifikus, mégis holisztikus szemléletmódja, mellyel a körülöttünk lévő világ témáit dolgozza fel tanítványaival különböző technikák használatával, környezettudatosságra törekedve. Figyelemre méltó számomra a munkafolyamat közös feldolgozása kezdetektől a lezárásig. Jó lenne valamilyen formában a zenetanulásba a feldolgozásnak ezt a típusát beépíteni zeneiskolai szinten is.

 

Baráth Zoltán zenetanár, a számítógépes zene tantervírójának előadásában olyan zenei kottagrafikus, hangrögzítő programokat mutatott be, amelyek segíthetik a digitális technika iránt érdeklődő zenepedagógusok minőségi munkáját. Erősen felkeltette a figyelmemet, az a törekvése, amelyben a fent említett kottagrafikus programok segítségével támogatta növendékeit az általuk írt vagy rögtönzött darabjaik rögzítésében.

 

Kaibinger Pál gyógypedagógus, énektanártól magas színvonalú, átlátható bemutatót kaptunk a zeneoktatás gyógypedagógiai oldaláról, amelyben fizikai, pszichikai és értelmi alapokról és a terület sajátosságairól mesélt nekünk. Emellett rövid videófelvételeken láthattuk a gyermekek által elért sikereket. Előadásában betekinthettünk az Ullwila-módszer, színes kotta módszer működésébe is.

 

Azon dolgozom, hogy játékokon, rengeteg lapról olvasáson keresztül, magyarázatokon át olyasmit adjak a gyermekek számára, ami megnyitja fantáziájukat, érdeklődővé, nyitottá teszi gondolkodásmódjukat, miközben alapokat ad a zenéléshez. Ez a továbbképzés, ehhez nyújtott hatalmas tárházat, támogatva bennem a további érdeklődést, elmélyülést a felvetett témák irányába.

 

Kedves Kati néni, ezúton is szeretném megköszönni azt a kitartást, erőt, amellyel ezt az áldásos munkát végzed, segítve minket, a következő nemzedéket, hogy szellemi gyökereinkhez utat, kapcsolódást találjunk.

 

 

Szabó-Kiss Beáta (1985)

Ének-zenetanár, karvezető

(József Attila Általános Iskola, Szigetszentmiklós)

 

 

 

2020. márciusában háromnapos továbbképzésen vettem részt, a „Tehetséggondozás Kodály szellemében” c. PAT programon, melyet K. Udvari Katalin, a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület elnöke vezetett. Jelentkezésem célja az volt, hogy az általános iskolai ének-zene oktatáshoz és az iskolai énekkar vezetéséhez új módszereket sajátítsak el.

Röviden szeretném részletezni az oktatási hátteremet: az általános iskolában   felsőtagozaton tanítom az ének-zenét, heti egy órában. Ezen kívül két alsós osztályban heti két ének órát kaptam. Így összesen 18 osztályban tanítok 25-30 fős osztályokban, a már jelzett és többségében heti egy órában. Elmondhatom, hogy összességében közel 600 gyerek zenei neveléséért vagyok felelős. Mivel kevés idő áll rendelkezésemre, és rengeteg gyereket kell megszólítanom, elengedhetetlen, hogy az órán olyan módszereket alkalmazzak, amelyek az értékes zenét azonnal befogadhatóvá teszik a gyerekek számára.

A programon rengeteg új információt raktároztam el. Úgy érzem, sikerült felfrissítenem az eddigi tudásomat, és új módszerekkel is gyarapodtam. Bizonyos gyakorlati feladatokat azóta már kipróbáltam az órákon, többet beleépítettem az óraterveimbe, és sikeresen alkalmaztam. Talán azt mondhatom, hogy minden előadásról sikerült valami újdonságot elraktároznom magamnak, ezeket szeretném előadók szerint, sorban leírni.

K. Udvari Katalin előadása remek nyitánya volt az egész kurzusnak. Katalin szellemi frissességével, elhivatottságával, életörömével rendkívül hitelesen adta át Kodály eredeti koncepcióját. Nagyszerű volt látni a kecskeméti ének-zenei általános iskola alakulásáról szóló videót, áttekinteni az eredményeket, amelyeket ebben az iskolában elértek, sok esetben olyan gyerekekkel, akik eredetileg teljes mértékben botfülűek voltak. Csodálatos, ahogy a zene más tantárgyakban és az érzelmi intelligencia fejlődésében milyen óriási fejlesztést tud elérni. Azt gondolom, hogy a mai gyerekekkel nem vagyunk könnyű helyzetben az ének órákon, – ami nem a gyerekek hibája –, inkább az őket körülvevő világé. Úgy látom, hogy sok pedagógus elkeseredik, amikor nem érik el a kívánt eredményt, és pontosan nem is tudják megfogalmazni, mi ennek az oka. Ilyen esetben nagyon jó visszanézni a gyökerekhez, új lendületet, motivációt gyűjteni, és nekem ez az előadás ebben segített.

Baráth Zoltán a számítógépes zeneszerkesztés világába kalauzolt el bennünket. Úgy gondolom, hogy a számítógépes világot semmiképpen sem lehet kizárni, ha a mostani gyerekek lelkivilágához közel szeretnénk kerülni. Zoltán külön kiemelte a komponálás, improvizálás fontosságát, amely a gyerekek egyik önkifejezési formája lehet. Számítógép segítségével pedig viszonylag könnyen lehet látványos eredményt elérni akár egy zeneileg teljesen képzetlen gyereknek is. Számomra mindez azért is volt hasznos, mert zenei tanulmányaim során az improvizálás képességét gyakorlatilag egyáltalán nem oktatták. Ez az oldalam nekem is fejlesztésre szorul, ráadásul nem találtam igazán hatásos módszereket az oktatásban sem, amivel a gyerekeket  - akiket felsőben gyakorlatilag zenei analfabétaként kapok, és egy egyenletes mérő kopogása is komoly erőfeszítésekbe kerül – zenei önkifejezésre neveljek. Zoltán kiváló programokkal ismertetett meg, melyeket bárki sikeresen tud használni.

Baráth Yvette a hangképzéshez nyújtott igen nagy segítséget. Sok esetben nehezen tudom elmagyarázni a gyerekeknek a helyes levegővételt az ő nyelvükön, nehezen találok olyan gyakorlatokat, amelyek igazán alkalmasak az adott életkorukhoz. Yvette olyan példákat mondott, amelyek mindenki számára világosan érthetőek és megvalósíthatók. A gyakorlatok közül azóta többet kipróbáltam, az eredmény pozitív volt, a gyerekek éneklése könnyedebbé, tisztábbá vált.

Délután dr. Mindszenty Zsuzsánna folytatta az előadás-sorozatot. Zsuzsánna szintén a kórusvezetéshez nyújtott gyakorlati segítséget, a helyes levegővétel, frazeálás fontosságát hangsúlyozta, beéneklő  gyakorlatai sikeresen hasznosíthatók. A helyes darabválasztáshoz gyakorlati segítséget adott, amelyeket kiválóan lehet alkalmazni a mindennapok során.

Dr. Bodnár Gábor és Stipkovits Fülöp az énektanítás és a nyelvtanítás kapcsolatáról beszéltek, az angol és német nyelvoktatás viszonylatában. Érdekes volt számomra más országok ének-zene oktatásába betekinteni, összehasonlítani a mi módszereinkkel. A jó dolgokat érdemes eltanulni, pl. Carl Orff zenepedagógiájában a ritmikus játékok nagyon jól hasznosíthatók lennének  nálunk is.

A második napot Kaibinger Pál előadása indította. Az igényesen összefoglalt prezentáció a gyógypedagógiában alkalmazott pedagógiáról szólt. A fogalmak tisztázásánál Pál remek útmutatót adott nekem. Biztos vagyok benne, hogy sokan nem tudják pontosan, és valószínűleg nem is nagyon mélyednek bele, mit jelent pl.: a „fogyatékkal élő”, kifejezés, vagy pl.: kevesen tudnák azt is, hogy az SNI kategóriájába nemcsak a nehezen kezelhető gyerekek tartoznak, hanem a különleges tehetségek is. Fantasztikus számomra, hogy zenével mi mindent lehet elérni bárkinél, és a kis videó, amelyet láthattunk, szó szerint arról tanúskodik, hogy nincs olyan ember a földön, aki ne tudna valamilyen zenével kapcsolatos tevékenységet folytatni.

Reikort Ildikó a Kokas-hagyományokon alapuló komplex művészeti nevelését mutatta be nekünk. Magáról a Kokas-módszerről már számtalanszor hallottam korábban, gyerekekkel kísérleteztem is hasonlóval. Viszont úgy, ahogy az előadáson én magam is kipróbálhattam, még nem volt részem. Számomra katartikus élmény volt, és rengeteg gyakorlati útmutatást kaptam arra vonatkozóan, hogy a gyerekekkel mindezt hogyan tudom megvalósítani.

Somody Beáta képzőművészként számtalan  olyan gyakorlati feladatot mutatott be, amelyet a zenében is tudok alkalmazni. Néhányat már ki is próbáltam, pl.: komolyzene hallgatás közben. A gyerekek élvezték, és rövid idő alatt  kreatív munkák születtek.

Tóth Zsuzsanna drámapedagógiai feladatait nagyszerűen lehet alkalmazni az zenei improvizáció előkészítésében Mint azt korábban említettem, az improvizáció fejlesztése elengedhetetlen, itt pedig számtalan gyakorlati feladatot sajátítottam el, melyek szinte bárki számára érthetőek. Ritmus, szövegmondás, megosztott figyelem fejlesztése játékos feladatokkal, a gyerekeknek hasznos és valamiféle zenei élményt adó tevékenység.

Utolsó napon több mozgásos feladattal találkoztunk. Vass Veronika elsősorban a kisgyerekek oktatásáról beszélt, de olyan módszereket is mutatott, melyeket akár felsőben vagy az énekkarban is sikerrel alkalmazhatunk.

Dr. Pásztor Zsuzsa prezentációját nem most hallottam először, tavalyi évben Debrecenben, az Országos Karvezető Konferencián szintén volt szerencsém ebben az élményben részesülni. A Kovács-módszer már akkor is megragadott, az ének-zene órákon és énekkarokon rendszeresen alkalmazom a mozgáspihenőt. A helyes életmódra nevelés pedig úgy gondolom, hogy elengedhetetlen, és nem lehet eleget hangsúlyozni sem a gyerekek, sem a képzett zenészek körében.

Végezetül Kovács Henrik tartott számunkra egy különleges néptáncos foglalkozást. A mozgás és a zene összekötése rendkívül hasznos, a népi játékok pedig különleges élményt nyújtanak kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Összefoglalva: szeretném megköszönni az előadóknak azt az igényes szakmai felkészültséget, fáradhatatlan lelkesedést, munkát, amellyel dolgoznak. Nekem nagyon hasznos volt a három nap, amelyet a továbbképzésen tölthettem. Úgy érzem, a magas színvonalú előadásoknak az oktatásban nagy gyakorlati hasznát tudom venni.

 

 

Törökné Kincses Gabriella

Hegedű tanár

(Solti György Zenei  Alapfokú Művészeti Iskola Budapest, XII. kerület)

 

 

 

 

Tehetséggondozás Kodály szellemében.

A Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület 30 órás továbbképzése.

 

Az ember ha tanár, főképpen ha zenetanár, próbál inspirálódni minden körülmények között.

Legyen az bármilyen élethelyzet, otthon, családi körben vagy a természetben, egyedül vagy közösségben, koncerten vagy számítógép előtt, zenehallgatás közben…a gyerekekkel való foglalkozás által, tanítás közben.

Hangzó élményeket gyűjteni, rácsodálkozni a gyerekrajzokra, festményekre az osztályteremben, kollégákkal beszélgetve megoldásokat találni régi és újabb problémákra. Egyedi, eredeti ötleteket, módszereket és megnyilvánulásokat felfedezni a gyerekeknél, tanulni mindenből, hogy legyen mit továbbadni.

Ehhez és sok egyéb más, tanítás, nevelés közben felmerülő kérdéshez nagyszerű útmutató volt a március eleji továbbképzés. K Udvari Katalin, az Egyesület elnöke precíz és körültekintő szervezésében számos előadás hangzott el több érdekes téma köré csoportosítva. Az Egyesület munkájáról, saját és kollégái kutatásairól hallhattunk nyitó előadásában. Beszélt az Ének-zenei általános iskolák fontosságáról, a történeti előzményekről, melyeknek ő maga is a kezdetektől részese volt.

A képzés lényege, hogy segítséget nyújtson a tehetségestől a felzárkóztatásra szoruló gyermekek zenei nevelésében, hogy az eszköztárunkat gazdagítsa, általa nyitottabbá váljunk, lehetőségünk nyíljon a társművészetek bevonásával a kiegyensúlyozottabb, szélesebb látókörű, igényesebb nevelésre.

 

„Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”

Kodály Zoltán

 

Hangszeres tanár lévén próbáltam az előadásokat úgy hallgatni, a magam számára úgy átkonvertálni, hogy azok az egyéni oktatásba is beilleszthetőek, illetve a kamarazenében, a zeneiskola Tücsökzenekarának szólampróbáin alkalmazhatóak legyenek. Épp hogy csak az első próbálkozások- reflexióknál-melyik korosztállyal mi működhet kérdéskörnél tartottam, amikor nagyot fordult a világ körülöttünk és mindannyian a négy fal közé szorulva, különféle eszközök képernyője elé kényszerülve találtuk magunkat a kérdéssel: most hogyan tovább?

Hogyan lehet a gyermek figyelmét, érdeklődését képernyőn keresztül fenntartani, ha néha még komoly, személyes ráhatással is nehéz azonos légtérben? Hogyan próbáljam Kodály zenei nevelési módszerét részben digitális nyelvre lefordítva használni, amíg vissza nem térhet minden a rendes kerékvágásba?

Az első tapasztalat, hogy megfelelő alkalmazás telepítése szükséges, kellő internetes sávszélesség – hála az előrelátó családfőnek, van itthon-, ami elbírja az egyszerre min. három működő laptopot.

Baráth Zoltán ötletgazdag előadása után – A zenetanulás és tanítás lehetőségei a számítógép segítségével – még nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan szükség lehet a különféle kottaíró, hangszerkesztő programok kipróbálására. Nagyon hasznos és a gyerekek által is elsajátítható, ha rögtönzött gyakorlatokat, kis darabokat szeretnénk felvenni, megosztani vagy visszahallgatni.

Legközvetlenebb hangszerünk a saját hangunk, de meg kell tanulnunk bánni vele. Baráth Yvette magánének-szolfézstanár és karvezető hangképzési módszerét hallgatva, kipróbálva és felhasználva segítség lehet a nehezen intonáló és hangképző növendékeknél. Attraktív személyisége, közvetlen, mégis határozott fellépése oldott hangulatot teremtett, gyakorlatai kisgyermekek számára is érthetőek, játékosak. Népdal, gyermekdal tanulásához nagyszerű bemelegítés a sokszor fáradt, kedvetlenül órára érkező gyerekeknek.

Személyes kapcsolat-jelenlét nélkül, az online chat-órák keretében is megvalósítható az éneklés, dalos játékok tanulása, bár sokkal több időt vesz igénybe és kevésbé interaktív. Viszont van egy nagy előnye, be lehet vonni a szülőket és kisebb-nagyobb testvéreket is!

Itt kapcsolódik a témához Vass Veronika két előadása, Az iskoláskor előtti zenei nevelésről és az iskolai Énektanítás és kórusvezetés. Nagyon kíváncsi voltam Vera néni előadásaira, mert személyesen is ismerem, mindkét fiamat tanította a Pécsi Sebestyén Ének-Zenei Általános Iskolában.

Már ott a nyílt napokon részese lehettem vidám, gyerekekre hangolt, sokszínű énekóráinak („Géza, a légy” segítségével), élvezettel hallgattuk férjemmel a hangversenyeken a kórusait, melyekben a gyerekeink is énekeltek.

Csoportos furulya oktatásának egyszerűsített jelrendszerét, metódusát próbálom hasznosítani a hegedűtanítás kezdeti szakaszában, különösen most, hogy összetettebb instrukciókat kell közölni a növendékkel, hogy egyedül vagy szülői segítséggel megbirkózzon az alapvető hangszerkezelési feladatokkal.

Otthoni leckeként mindig szívesen adok fel énekelni saját maguk által választott népdalokat, gyermekdalokat a tanítványaimnak. Amit szívesen énekelnek, azt sokkal hamarabb megtanulják a hangszeren is. A kisebbek is bevonhatóak a kíséretbe, egyszerű, üreshúros harmóniaként, vagy valamilyen játékos ütőhangszeren, ostinatóval. Ezt később kamarazenei koncertek keretében szeretném majd kipróbálni.

Most a családoké ez a szerep, a szülők bevonásával szeretnék otthoni, igazi házimuzsikát szervezni, főleg, ahol több hangszer is van a családban. Felhasználható anyagként kottákat is kaptunk és több kötetnyi ajánlott irodalom listáját.

Dr. Mindszenty Zsuzsánna karnagy és egyetemi docens temperamentumos, magával ragadó rögtönzött kóruspróbája és elemző előadása, Motiváció és élményadás-az éneklés jelentősége címmel úgy érzem sokat segíthet a csoportos foglalkozások anyagának megtervezésénél.

A Zeneiskola Tücsökzenekarában korrepetítorként tartok szólampróbákat, ahol a gyerekek érdeklődésétől és a rendelkezésre álló időtől függően a játszandó műveket nem csak megtanuljuk eljátszani a hangszeren, hanem formailag elemezzük is. Zenei egységeket keresünk, tempókat próbálunk ki különböző vonásnemekkel, karakterekkel. Időnként választunk karmestert is, játszunk az ütemekkel, csoportokat alkotva válaszolva egymásnak a kérdés-felelet mintára fél periódusokkal.

Sokszor énekelhető anyagok is kerülnek a repertoárra, kórusmű-átiratok, ünnepekhez kapcsolódó, pl. karácsonyi dalok. A következő időszakban ezeket énekelve is megtanulnánk, figyelve a helyes tagolásra, levegővételre.

A hegedű tanításnál az előképző és első évfolyamon sokat tornászunk, mielőtt ténylegesen kézbe venné a növendék a hangszert. ( Dénes-Réger-Németh: Hegedű ABC, 8-19. oldal) Az egyszerű mozdulatoktól a folyamatos ismétlődő mozgássorokig többféle megtalálható köztük. Alapja mindig egy, az óvodából már ismert gyermekdal, mellyel a ritmus, tempó és mozgás az énekkel összekapcsolható.

A gyerekek nagyon igénylik a mozgást a dalokhoz, lelkesen próbálják koordinálni a kettőt. Ha nem elég óvodai felkészítő háttérrel érkeznek az iskolába, sokkal nehezebben veszik ezt az akadályt, szégyenlősek, nehezen intonálnak, alig van hangterjedelmük. Oldottabb, számukra könnyebben érthető szituációt teremtve könnyíteni tudunk a szorongáson. Ehhez adott ötleteket és segítséget Tóth Zsuzsanna drámapedagógus, gyakorlati előadásában kipróbálhattunk több vidám, koncentrációt fejlesztő játékot, ízelítőt kaptunk drámajátékból, különböző tartalmú szövegek szinte zenei hangszínekkel előadható felolvasásával, megjelenítésével.

 A hangszeres órák elején, egy-egy verset felolvasva-énekkel színezve, a gyermek fantáziájára bízva, teremthetünk egy elképzelt “világot”, ahol a mese, történet játszódik, közben a cselekményt mi magunk illusztrálhatjuk mozgással.

Hogy milyen legyen ez a lazító mozgássor, dr. Pásztor Zsuzsa néni Kovács-módszer tanár és zenepedagógus: Munkaképesség gondozás a tanulók és pedagógusok részére és az ehhez kapcsolódó Tehetség-gondozás és táplálkozás című előadásaiban bőven ellátott bennünket jótanáccsal. A lufis ujjtornákat képernyőn keresztül is lehet használni, a többi, nagyobb helyet és partnert igénylő mozdulatokat pedig otthon a szülővel tudják végezni a gyerekek. A következő félévtől az iskolában mindenképpen beillesztendő az órák menetébe, ahogy Zsuzsa néni javasolta, szakaszosan, rétegesen.

A továbbképzés utolsó napján lezárásképpen még egy jót ugráltunk és táncoltunk Kovács Henrik, a Magyar Táncművészeti Főiskola adjunktusa vezetésével. Előadásában – Néptánc oktatásban rejlő nevelési lehetőségek – sok minden elhangzott a hagyományos népi játékok szerepéről a néptánc tanítása folyamán, hogyan alapozzák meg, készítik elő ezek segítségével a koreográfia alapvető elemeit, ugrásait. Ezek az egyszerű játékok fejlesztik a ritmusérzéket, a mozgáskultúrát, segítik az empátia, szociális érzék kialakulását, növelik a kreativitást, élményt adnak.

Ez utóbbit mi is tapasztaltuk, gyorsan le is csaptunk a megvásárolható CD-re és a tanításra kifejlesztett Lippogó – Lippozoo mozgásfejlesztő kártyacsomagokra. Beszerzésükkel az a cél vezérelt, hogy otthon hallgatva, mozdulatokat kipróbálva később a Tücsökzenekari próbákon vagy nyári táborban egy-egy alkalommal „táncházasdit” tudjunk játszani.

Páran amúgy is járnak néptánc foglalkozásokra, nekik biztosan nem lesz újdonság, de a többség -ahogy én is- valószínűleg ilyen formában még nem találkozott vele. Az alapos mozgás mellett megpróbálkozhatnak a népdalok lejátszásával, egyszerűbb improvizációkkal, rögtönzött kísérettel is.

A rögtönzéssel, kreativitás fejlesztésével elérkeztünk az előadások egy másik csoportjához, a Komplex művészeti nevelés lehetőségei címmel: Somody Beáta rajz, vizuális és környezetkultúra szakos tanár mesélt a Vizuális Szimbiózis Program lényegéről, elemeiről, lehetőségeiről.

Számunkra talán a leginkább megvalósítható a program elemei közül a kreativitás, a közös zenehallgatás élményére alkotás, plakát, kollázs, előadásokra jelmez készítése. Díszletek megtervezése a színpadi cselekményhez. Ez utóbbi inkább nyári tábor feladata lehet, ahol több idő jut minden lépésre, a tervezéstől a megvalósításig.

Érdekes és színes volt Reikort Ildikó előadása Zene Mozgás Képzőművészet Dráma címmel a Kokas-módszer ismertetésével, gyakorlatban való alkalmazásával. A segédanyagban fellelhető ajánlott irodalom olvasásával több időt szeretnék tölteni még, ugyanígy a többi nagyszerű előadás kutatási területeivel foglalkozó könyveket, megjelent cikkeket is szándékomban áll alaposabban áttanulmányozni.

 

„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.”

Szent-Györgyi Albert

 

 

A budapesti Sashegyi Arany János Ált. Isk. és Gimn. faliújsága (2020.03.13.)

 

 

KÉPEK A SZENTESI ZÖLDÁG HAGYOMÁNYŐRZŐ  SZAKKÖR  ÉLETÉBŐL

 

A szakkör elnöke:

Hankó Györgyné Paksi Márta

néptánc-pedagógus,

tanító, egyesületi tagunk.

A kép  a Szentesi  Levéltárban a Szentes tekerős múltja és jelene című zenés tárlatvezetéssel egybekötött kiállításon készült. A képen láthatók Szentes máig köztiszteletben álló egykori helyi tekerős népzenészének Szenyéri Dániel (1885–1969) leszármazottai, Becsák Edit dédunoka és Csiszár Endre ükunoka személyében, valamint a felvétel jobb szélén látható Hankó Györgyné egyesületi tagunk.

 

Papp Imre szentesi földműves (1900-1973) néprajzi gyűjtő Nótáim, mondókáim címmel, ceruzával írt kéziratának részlete.

 

A ZÖLDÁG  HAGYOMÁNYŐRZŐ  SZAKKÖR  elmúlt évi gazdag  programjából ízelítő:

 

  

 

Ádventi népi énekek és versek előadása Balla Tibor citera kíséretével, Népzenei Sokadalom szervezése,

 

   

Kézműves Ízek Fesztiválja, Húsvéti kézműves foglalkozás szervezése. Emléktábla avatás Szenyéri János tekerőgyáros tiszteletére

 

 

Gratulálunk Somody Beának a MROE Emlékérem elnyeréséhez!

Somody Beáta művésztanár, mesterpedagógus, egyesületi tagunk a „Tehetetséggondozás Kodály szellemében” címmel kidolgozott 30 órás akkreditált tanár-továbbképzési programunk keretében a „Vizuális Szimbiózis Program Komplex művészeti nevelés lehetőségei tanórán és azon kívüli foglalkozások keretében” témakör oktatója rangos

szakmai elismerésben részesült.

Kiemelkedően magas színvonalú művészetpedagógiai munkásságának és szakértői tevékenységének elismeréseként a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete (MROE) emlékérmét kapta meg.

Ismételten gratulálunk, és további, ötletekben és örömökben gazdag tanári munkát kívánunk sok szeretettel!

2020. február 29.

 

 

„Tehetséggondozás Kodály szellemében” – A 2019-es évben

tartott tanár-továbbképzéseink tapasztalatainak összegzése

A Tehetséggondozás Kodály szellemében címmel tartott 30 órás PAT tanár-továbbképzési programjaink minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegezése 2020. február 4.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

HANGRÓL HANGRA… AZ IFJÚSÁGI KÓRUSÉNEKLÉSÉRT –

Tehetséggondozás Kodály szellemében címmel

 30 órás akkreditált tanár-továbbképzés indul

(Alapítási engedély száma: A/8591/2016)

 

a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége - KÓTA

és a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület szervezésében

 

Időpont: 2020. március 6-8-ig, péntek, szombat, vasárnap  (3 x 10 óra)

 

Helyszín: Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Művészetközvetítő és Zenei Intézet (volt Zenei Tanszék),1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F.

 

Kérjük a Jelentkezési lapot és a Felnőttképzési szerződést 2020. február 15-ig elküldeni

a psalmushu@chello.hu e-mail címre, valamint postai úton is a Psalmus Humanus
Művészetpedagógiai Egyesület, 1145 Budapest, Amerikai út 41. címre

 

Feltétel: felsőfokú iskolai végzettség

Részvételi díj: a fenti időpontban meghirdetett képzés ingyenes,

amit az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatása tesz lehetővé.

(Csoportlétszám: max. 25 fő)

 

Támogató:

 

 

 

Jelentkezési lap                            Bővebben...

 

 

 

Copyright © PSALMUS HUMANUS Művészetpedagógiai Egyesület, 2002–2020.

HÍREK, ESEMÉNYEK