A 2024. év eseményei

 

Kínai zeneművészeti főiskolai hallgatók látogatása Budapesten

 

Kodály módszer a 21. században: Integrált művészetpedagógiai program

 

Helyszín: az Eötvös Loránd Tudományegyetem | Bölcsészettudományi Kar |

Művészetközvetítő és Zenei Intézet Budapest, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F

Időpont: 2024. július 22-23.

 

Az angol nyelvű előadások és bemutatók házigazdája Bodnár Gábor egyetemi tanár, intézetigazgató volt, aki köszöntőjében kiemelte a Művészetközvetítő és Zenei Intézet csaknem másfél évtizede tartó sikeres együtt­működését a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesülettel, kitérve a pedagógus-továbbképzésekre, a kül- és belföldi előadó-körutakra, a közösen rendezett konferenciákra, előadás-sorozatokra. Hangsúlyozta, hogy a mostani nyári egyetemi kurzus újabb alkalmat ad a kooperáció folytatására, megújítására, hiszen ilyen jellegű rendezvényen még nem nyílt lehetőség a program bemutatására – egyben bizakodását fejezte ki, hogy az idén elindult esemény évente megismétlődhet, s ezzel hagyományt teremthet. Ennek reményében adta át a szót az Egyesület képviselőinek.

 

​    

 

​   

 

1.) K. Udvari Katalin zenetanár, a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület alapító elnöke, az MMA Művészetelméleti Tagozatának Művészetpedagógusi külön­díjasa, a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola legelső osztályának egykori tanulója.

„A Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület tevékenységének bemutatása” című előadásával kezdte meg a Kodály módszer a 21. században elnevezésű előadás-sorozatot.

 

 

„A zene mindenkié! De hogyan tehetjük azzá?” (Kodály Zoltán 1882-1967)

 

​

 

A Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület a hazai közoktatásban bejegyzett civil szervezet. Működésének célja: OKTATÁS ÉS ISMERETTERJESZTÉS. Az Egyesület tagjai a művészeti nevelés széles palettáját képviselik, óvodától az egyetemig. Többségükben még ahhoz a generációhoz tartoznak, akiket – bár gyermekkorukból – de még személyes élmények fűznek a kodályi zenepedagógiához.

 

Az Egyesület munkájának szemléltetésére először részleteket mutattunk be „A zene mindenkié! De hogyan tehetjük azzá?” (Kodály Zoltán 1882-1967) című 60 perces angol nyelvű DVD filmünkből.

 

​

 

 

Az Egyesület integrált és tehetséggondozó mű­vé­szetpedagógiai munkájának eredmé­nyessé­gét az alábbi néhány kiválasztott oklevéllel és Meghívóval is doku­men­táltuk:

 

– OKLEVÉL Psalmus Humanus Egyesület: Akkreditált tehetségpont 30 órás integrált - tanár-továbbképzési programunk indulása (2011)

 

​     

 

– CERTIFICATE – EUROPEAN TALENT POINT (2016) Nemzetközi bejegyzést kapott tehetséggondozó képzési programunk csatolva:

 

​

 

Az előadás digitális anyagának előkészítője: Pető József mérnök, informatikus, operaénekes egyesületi tagunk.

 

2.) Kaibinger Pál gyógypedagógus, énektanár, tankönyvíró, zenész egyesületi tagunk

Zenetanítás a gyógypedagógiában címmel tartott előadást

 

Zeneoktatás a gyógypedagógia területén, az SNI tanulók részére, ennek fontossága és hatásai. (Az SNI kifejezés a sajátos nevelési igényű tanulók megnevezését jelenti.

Magyarországon a sajátos nevelési igényű tanulók többsége, 72%-a integráltan tanul, tehát nem elkülönülten, szegregálva, speciális iskolában, hanem többségi iskolában végzik a tanulmányaikat.)

 

A gyógypedagógiai oktató-nevelő munkában rendkívül fontos a pontos diagnosztika, (a tanulókra jellemző képességek, tulaj­don­ságok: értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédzavaros, autista, magatartás zavaros, esetleg kombinált zavarok – komor­biditás – megállapítása), majd az ezeken alapuló speciális, sze­mélyre szabott terápia, hogy sikeres legyen a társadalomba való visszahelyezés, a rehabilitáció.

 

Zeneoktatás a gyógypedagógiában: a többségi iskolákhoz hasonló a módszer (Kodály módszer), a tananyag és az óraszám. De más a tanárok végzettsége, az osztálylétszám és a tananyag felosztása is. Több a terápiás lehetőség, így a személyiségformálás aránya és lehetősége az ének-zenei nevelés által.

 

A zenei nevelés fontossága náluk: érzelmi fejlesztést nyújt, ez fejleszti a memóriát is; sikerélményt ad, oldja a hátrányos helyzetet, segíti a beilleszkedést.

Tehetséggondozás: elitista szemlélet: a kiemelkedő képességek segítése és szociális szemlélet: hátrány­kom­pen­zálás, minden gyermek tehetséges lehet valamiben.

 

A gyermek erősségeire kell koncentrálnunk és erre építeni a fejlesztés feladatait, a tanulók sikerélményei adhatják meg a motivációt és támogathatják a gyenge oldalak fejlődési lehetőségét. (Dr. Freund Tamás: A zenélés, a színjátszás, a tánc, a költészet, képzőművészeti alkotások létrehozása fejleszti, gazdagítja belső világunkat. (….)

Példák a zenei tehetség megnyilvánulására sajátos nevelési igény mellett:

Williams-szindróma, autizmus: a zene rendkívül jó terápiás eszköz számukra.

 

Speciális kottarendszer: színes kotta, nincs vonalrendszer, színek jelölik a hangmagasságokat.

Ritmusjelölés: mértani formával (kör).

 

Rendkívül jó eredmények, közös zenélés a tanórákon, zenekarok megjelenése.

 

​     

 

​     

 

​   

 

Az ünnepi rendezvényt így hirdettük meg: Ünnepi jubileumi hangversenyt rendez a Psalmus Humanus Művészet­pedagógiai Egyesület 2007. december 13-án, csütörtök délután fél 5 órakor, Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója tiszteletére a Fővárosi Széchenyi Gyógyfürdő Rendezvény-termében (1146, Budapest; Állatkerti krt.11.) A helyszín a főbejáraton keresztül akadálymentesen megközelíthető.

Közreműködnek: az Egyesület egészséges és fogyatékossággal élő tanulói, valamint művésztanárai.

A hangversenyt rövid DVD-filmbemutató követi: „A zene mindenkié!" Kodály Zoltán (1882-1967) A Psalmus Humanus Egyesület magyar, angol, francia és német nyelvű kiadványai – melyeknek megjelenését a Magyar UNESCO Bizottság és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta – a DVD-k a helyszínen megvásárolhatóak.

 

3.) Vass Veronika pedagógia, ének-zene szakos tanár egyesületi tagunk az un. ÉNEKLŐ ISKOLÁK, az ének-zene tagozatos általános iskolák, a minden nap éneklő iskolák sokirányú és életre szóló pozitív hatásáról tartott előadást és rövid gyakorlati szemléltető foglalkozást. Valamint bemutatásra került a Zenél a ház c. kisfilm, ami betekintést adott a Pécsi Sebestyén Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Iskola (Budapest) mindennapi életébe.

 

 

 

 

 

Zenél a ház – kisfilm

Pécsi Sebestyén Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

Tanár: Vass Veronika

 

​

 

A Kodály metódus hagyományos módszereit alkalmazzuk az ének-zene tanítás során:

• a magyar népzenét tekintjük a tananyag gerincének

• a magyar népi gyermekjátékoktól a zeneirodalom remekeiig haladunk

• szolmizálunk kézjelről és írásjelről

• fokozatosan fejlesztjük a lapról olvasási készséget

• fokozatosan áttérünk a relatív rendszerről az abszolút rendszerre

• hallás utáni felismerési és írásgyakorlatok is szerepelnek a fejlesztésben

• életkornak megfelelő szintű improvizációs gyakorlatokat építünk be a mindennapokba

• legfontosabb a közös éneklés, előbb egy szólamban, később több szólamban

• Az ének-zene órákon furulyázni is tanulnak a gyerekek

• a zeneirodalom remekeinek életkorhoz illesztett megismertetése is fontos feladat

 

A kicsik még sok mozgással egybekötött játékot (népi dalos játék, improvizált vagy kötött mozgás a zenéhez, énekhez) igényelnek. Ajánlatos az órákon ütőhangszereket és különféle szemléltető eszközöket (dallamkirakót, mozgó hangsortáblát, CD lemezeket stb.) is használni.

(Felvételt nyertek az iskolába olyan gyerekek is, akik nem tudtak tisztán intonálni; de a heti 5 énekóra elég volt ahhoz, hogy rövid időn belül utolérjék társaikat, ami heti 2 órában ez ritkán sikerült).

 

A zenei írás-olvasás elsajátítása nem egyszerű feladat, célszerű itt is a fokozatosság és a játékosság elvének érvényesítése. (Például kezdetben bevált módszer a szolmizációs kézjelek testrészekhez igazítása: LÁ = a fejtetőn, SZÓ = a homlokon, MI = az áll alatt, RÉ = a nyakon, DÓ = a mellkason, később FÁ = az orron mutatandó. A tapasztalat azt igazolja, hogy ha a gyerekek így gyakorolnak, később könnyebb nekik a vonalrendszeren eligazodni.) A nagyobb gyerekek ének-zene óráin is lehetőleg domináljon az énekes anyag. A tanár mindig a már meglévő tudásra alapozza a feladatokat, melyek között szerepeljenek alkotó feladatok is.

A gyermek ének-zene tantárgy iránti vonzódását rendkívüli módon meghatározza a tanár egyénisége, szaktudása munkamódszere. Az órai munka értékelését elsősorban a tanuló aktivitása határozza meg.

 

Munkám során alkalmam volt megfigyelni a zeneisek és a hagyományos tantervű osztályok általános tanulmányi eredményeit. A zenét intenzíven tanuló gyerekek lényegesen elfoglaltabbak voltak, mégis általában jobb ered­ményeket értek el reál és humán tartárgyakból is. Érdeklődőbbek voltak, nagyobb számban vettek részt különféle tanulmányi versenyeken, általában sokkal több kreatív megoldás volt jellemző a tevékenységeikre. A zeneisek élete sokkal színesebb volt: koncertek, szereplések, külföldi utak stb. Nem csoda, hogy egy idő után az iskolába jelentkezők közül mindenki zeneis akart lenni.

 

Vass Veronika tanárnő előadásának fordítója, az iskola egykori tanulója, a kisfilm elkészítésének társrendezője, a Zeneakadémiát végzett hivatásos előadóművész, a tanárnő leánya, Sárközy Fanni volt.

 

​   

 

​

 

 

4.) Dr. Pásztor Zsuzsanna zongoraművész-tanár, egyetemi oktató (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, egyesületi tagunk A zenei munkaképesség-gondozás (ZMG) szerepe a zene­ok­tatásban az alsó foktól az egyetemi szintig címmel tartott előadást.

 

A ZMG megjelenése a zenepedagógiában Kodály Zoltán nevéhez kötődik. Ő volt az első, aki az 1950-es években felhívta a zenész társadalom figyelmét az egészséggondozás fontosságára. A mester Robert Schumann szavait idézi a Zeneakadémia évzáró ünnepélyén 1953-ban elmondott beszédében: „A zene életveszélyes foglalkozás Már sok szépen indult pálya tört ketté a testi kondíció elhanyagolása miatt.” Abban az időben nagy számban fordultak elő súlyos foglalkozási ártalmak a hallgatók és művészek körében. Kodály szorgalmazására a Zeneakadémia vezetősége meghívta dr. Kovács Géza testnevelési tudományos kutatót segítségnyújtásra. Ezzel kezdődött a zenei munkaképesség-gondozás pedagógiájának kialakulása. Dr. Kovács Géza munkáját tanítványa és szerzőtársa dr. Pásztor Zsuzsanna folytatja és fejleszti tovább.

 

Ebben az előadásban a ZMG pedagógiájának három hangsúlyos területe került bemutatásra.

1) A könnyebb és egészségesebb tanulás és tanítás, az elfáradás enyhítése, a szakaszos munkavégzés. Mozgáspihenők beiktatása a zeneórákba és a gyakorlásba. Mozgásos bemelegítés fellépés előtt a túlzott lámpaláz leküzdésére.

2) A hangszerjáték manuális és fizikális előkészítése a kezdőtanításban, valamint a hangszeres mechanizmus korrekciója a haladóknál. A fejlesztő mozgásprogram megteremti a hangszerjáték idegrendszeri alapjait, és sok időt és erőt szabadít fel.

3) A tehetséggondozás fizikális alapjai. A tehetség kifejlesztése kemény munkát kíván, ehhez pedig nagy teherbírás szükséges. Ezért a tehetséggondozás szakmai tennivalóinak, valamint a fizikai kondíció fejlesztésének párhuzamosan kell történnie.

4) A zenei munkaképesség-gondozás eszközei a sajátos nevelési igényű gyermekek zeneiskolai oktatásában

 

Mozgáspihenő énekórán, zeneórán és kóruspróbán

 

A mozgáspihenő felépítése

1. Könnyű karmozgás

2. Könnyű lábmozgás

3.) Könnyű törzsmozgás

4). Intenzív légzésserkentő mozgás (nehezebb kar-, láb- vagy törzsmozgás)

5.) Nyugtató mozgás (nyakmozgás, légzőgyakorlat, egyensúlygyakorlat, vagy könnyű kézmozgás)

 

„Zeneszerű” életforma

1.) Elegendő alvás

2.) Mozgásellátás

3.) A szabad levegőn való mozgás

4.) A napfény erősítő hatása

5.) Légzéstréning

6.) A helyes táplálkozás

 

Az elméleti tudnivalókat vidám és hangulatos gyakorlati foglalkozások egészítették ki.

Dr. Pásztor Zsuzsanna az előadását befejezve a témához kapcsolódó, angol nyelvű oktatási segédanyagokat mutatott be a résztvevőknek.

 

​

 

​     

 

​

 

Az előadások megkezdése előtt valamennyi résztvevő kínai főiskolai hallgatónak

a „Zene mindenkié! De hogyan tehetjük azzá?” (Kodály Zoltán 1882-1967) címmel készült DVD filmünk

kínai nyelvű tartalomjegyzékét adtuk át.

 

​

 

– angol nyelvű HANGULATÉRTÉKELŐ LAPOT mellékeltünk a résztvevőknek, kérve mindenkitől annak kitöltését: tetszettek, vagy nem tetszettek az előadások, azokat számmal is minősítve 1-5-ig. Nagy örömünkre valamennyi lapon a tetszésüket fejezték ki a hallgatók, és mindenki 5-re értékelte az elhangzott előadásokat.

Csatolva a 2 db értékelő lap.

 

​    

 

–  A látogatás befejezéseként a PSALMUS HUMANUS Integrated Arts Education Programme and Consultation Centre angol nyelvű kiadványunkat ajándékoztuk az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézet ifjú kínai vendégeinek.

 

​

 

 

 

 

 

HOGY VOLT!?...

 

A Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület első hazai bemutatkozása

2004. március 6-7-én  volt Budapesten – éppen 20 évvel ezelőtt – a NÁDOR TEREMBEN

 

​

 

 

A Psalmus Humanus Egyesület Konzultáció Műhelyét 2008. április  28-án nyitotta meg

az UNESCO és a Magyar UNESCO Bizottság támogatásával.

Erről olvasható az alábbi kiadványban.

Előszó: Gresiczki Péter főtitkár, Magyar UNESCO Bizottság

 

​    

 

 

 

​

 

 

 

Tehetséggondozás Kodály szellemében

Tanár-továbbképzés, vendégelőadókkal

 

Beszámoló jelent meg a www.parlando.hu 2024./1.számában a 2023. november 23-25-ig az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetében (1088 Budapest, Múzeum krt./F) tartott 30 órás tanár-tovább­képzésünkről K. Udvari Katalin szerkesztésében.

 

A korábbi évekhez hasonlóan most is Kodály Zoltán zenepedagógiai örökségének időszerűségét kívántuk bizonyítani integrált művészetpedagógiai programunkkal, így szemléltetve annak a lehetséges és sokszínű megjelenési formáját a 21. század oktatási és társadalmi körülményei között is.

 

Felhívásunkra az ország különböző részeiből érkeztek ének-zenetanárok, 90%-ban egyetemi végzettségűek, akik 30%-ban több diplomával rendelkeznek.

Bizonyára mindennek köszönhető a részvevők által készített Adaptációs tervek magas színvonala és az azokban megfogalmazott számos értékes javaslat a hazai közoktatás szakmai feltételeinek javítása érdekében. Közülük választottunk ki néhány beszámolót, amelyek közlésre kerültek a www.parlando.hu 2024./1számában, valamint a beküldött írásokból idézünk most is a tanár-továbbképzésünk rövid összefoglalójának ismertetését követően.

 

A tanár-továbbképzési program megrendezésével tisztelettel emlékeztünk
az ország első ének-zenei általános iskoláját megalapító igazgatónőre,

Nemesszeghyné Szentkirályi Mártára (1923. március 17 – 1973. július 13.)

 

​                  

 

A tanár-továbbképzést megnyitotta: dr. Bodnár Gábor egyetemi tanár, intézetigazgató (ELTE BTK Művészet­köz­vetítő és Zenei Intézet)

 

​

 

Vendégek: a Kolozsvári Babes Bólyai Tudományegyetem Zeneművészeti szakának 19 diákja

 

 

Tehetséggondozás Kodály szellemében – 2023. november 23-25-ig.

Budapest, ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézet

1088 Budapest, Múzeum krt.4/F.

 

 

​

 

A tanár-továbbképzés három első előadásának előadói:

1.) Dr. Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, egyetemi docens, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője Ismeretterjesztés vagy élményadás? Pastorale-sorozat családoknak: Felfedezőúton-sorozat gyerekeknek és na­gyobb diákoknak címmel tartotta meg bevezető előadását.

 

2.) K. Udvari Katalin a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület elnöke, a tanár-továbbképzési program vezetője Tehetséggondozás Kodály szellemében: integrált művészetpedagógia program a hazai közoktatásban címmel tartott előadást.

 

3.) Balogné Papp Boglárka a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője Kecskeméti Kodály Iskola – 2023 címmel mutatta be az országban elsőként megalapított mindennap éneklő-zenélő iskola életét napjainkban.

* * *

A tanár-továbbképzés során számunkra most is örömöt és élményt jelentett a képzés résztvevőivel való találkozás, akik magasan képzettek, nagy gyakorlati tapasztalattal érkeztek. Ezért a korább képzéseinkhez hasonlóan ez alkalommal is főként kevéssé ismert és a gyakorlatban már jól bevált zenepedagógiai módszereket kívántunk bemutatni különböző területeken (ének–zene-tánc), különböző szinteken (óvodától a tanárképzésig) és különböző iskolatípusokban (általános iskolában, zenei általános iskolában és zeneiskolában).

 

Megjegyezzük, hogy dr. Pásztor Zsuzsanna tanárnő volt a továbbképzés legnépszerűbb előadója most is, aki a Tehetséggondozás egészséges életmódprogramja, valamint a Zenei-munkaképesség gondozás a közoktatásban, a zeneoktatásban és a tanárképzésben elnevezésű témakörökben tartott előadást.

 

Ez ismételten megerősítette azt a korábbi véleményünket is, hogy fontos lenne az oktatás hatékonyságát, különösen a művészetoktatás hatékonyságát is segítő, egészségmegőrző életmódprogramot az iskolákban, valamennyi korosztály számára bevezetni.

 

* * *

Rövid képes összefoglaló a bemutatott művészetpedagógiai módszerekről:

 

Fekete Anikó (ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézet oktatója):

„Tanári eredményesség és tanulói motiváció összefüggésben állnak egymással.”

Szerencsére ez az állítás a szakgimnáziumban megkérdőjelezhetetlen. A kreatív zenei gyakorlatokra azonban nem mindig jut idő, pedig nagy mértékben segítené több készség fejlődését. Tervem, hogy az improvizációt beépítem óráimba.

(Palotás Gábor ütőhangszeres művésztanár, Kecskemét – Kodály Iskola)

 

​

 

Dr. Erdős Ákos egyetemi docens a Kórushangképzés – kórusmódszertan kiváló szakembere adott javaslatokat a kórusrepertoár bővítésére a hangképzés tükrében. Kodályhoz köthető kórustörténeti országos változásokat is megismerhettünk az előadásából, valamint kiváló új repertoárbővítési ötletekkel látott el minket, amelyeket már alkalmazok is az egyik kórusomnál.

(Dr. Kosóczki Tamás orgona és zongora tanár, Bajai Liszt Ferenc AMI).

 

​

 

Vass Veronika előadása nagyon hasznos volt számomra. Mivel alsó és felső tagozaton is tanítok éneket, így azt gondolom, hogy az ő előadásából tanultam a legtöbbet. Nagyon tetszett, hogy többféle gyakorlatot megcsináltatott velünk, így magunk is megtapasztalhattuk egy-egy gyakorlat hasznosságát.

(Pálfi Nikolett ének-zene- és néptánc tanár, Kecskemét)

 

​

 

Dr. Kovács Henrik Az utolsó nap zárásaként tartott nekünk néptánccal egybekötött előadást. Ének-zenetanár diplomám mellett néptáncpedagógus diplomával is rendelkezem. Mivel minden évfolyamban, ahol éneket tanítok beépítem a magyar néptánc elemeit az adott anyaghoz kapcsolódóan, így elmondhatom saját tapasztalatomat, miszerint a gyerekek nagyon élvezik a néptáncot az énekórán. Néptánc elemekkel lehet színesíteni az óra menetét. Nagyon jól éreztem magam az előadás során, főként, mikor mi is felálltunk táncolni.

(Pálfi Nikolett ének-zene- és néptánc tanár, Kecskemét)

 

​

 

Kaibinger Pál  előadása: Zenetanítás a gyógypedagógiában. Fogyatékkal élők oktatása-nevelése. (ULWILA SZÍNES KOTTA)

Az ULWILA kottát már ismertem, és nagyon jó, új és innovatív terméknek tartom. Hiszen nem minden gyereknek sikerül elsajátítania a kottaolvasást, de mindegyik szeret énekelni, mozogni, még akkor is, ha esetleg fogyatékkal él. Ez a kottafüzet egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik, amely megkönnyíti azoknak a zenélni vágyóknak az életét, akik kicsit nehezebben írnak, olvasnak, SNI-k, Down szindrómások, fogyatékkal élők. Az Ulwila színek segítségével azonnal azonosíthatjuk a különböző hangokat és hangközöket a kottán.

 

​  

 

 (…) Összességében elmondható, hogy az Ulwila színes kotta a zenei iparban egy egyszerű, mégis hatékony eszköz, amely megkönnyíti a zenei művek megtanulását és előadását. Ezt a módszert szívesen alkalmazom, szeretik a gyerekek, hamar jutnak sikerélményhez.

 

Kovács Tamásné: A kisiskolás gyermekek és a zene kapcsolata énekórákon a Kecskeméti Kodály Iskolában című előadásához: Választhattunk, hogy vízfestékkel, vagy zsírkrétával szeretnénk dolgozni, s indult a zene. Először csak megfigyeltük, aztán lerajzoltuk. Nagyon élveztem, s láttam mindenkinek egy élmény volt festeni, rajzolni. Akkor már megfogalmazódott bennem, hogy ezt a zenei tagozatra mindenképpen beviszem. Éppen a Mátrai képeket vettük 6. osztályban. (…)

(Arnold Eszter ének-zenetanár, karvezető, szolfézstanár, Kaposvári

Kodály Zoltán Központi Általános Iskola, Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola)

 

​

I

Dr. Pásztor Zsuzsannát minden zenetanárnak receptre írnám fel!

A lufis gyakorlatok csodálatosak! Tanítványaimmal már el is kezdtük a lazítást lufival.

 

​

 

Általános tapasztalatom a középiskolásaimnál, hogy a mozgás, a friss levegőn végzett séta, egészséges táplálkozás szinte az utolsó helyen áll. Igen nagy megterhelésnek vannak kitéve, fizikailag és mentálisan is. Sajnos az évtizedek alatt a lényeg nem változott. A konzisok számára nincs megfelelő testnevelés óra. Veszélyes gyakorlatokat kell végezniük, amire pedig igazán szükségük lenne, azt nem kapják meg az órákon. Bárcsak az Oktatási Hivatal illetékesei egyszer erre is felfigyelnének!

(Beszéné Éliás Katalin zongoratanár és korrepetitor – Kecskeméti Kodály Iskola)

 

(…) Böde-Harkai Csilla szintén kolléganőm, munkássága nem volt ismeretlen számomra sem tanárként, sem édesapaként, ugyanis Csimota nevű foglalkozására a mi 10 hónapos Vince fiunk is jár a feleségemmel. Habár az alkalmak jellegével és részleteivel tisztában voltam korábban is, Csilla az előadása során megmutatta azokat a szellemi gyökereket és koncepciókat, amelyek mentén ő dolgozik.

 

​

 

Elképesztően értékesnek gondolom azokat a kincseket, amelyek a magyar népi kultúrában gyökereznek. Az ölbéli játékoktól elkezdve a foglalkozásainak felépítésén át a játék babákkal való kipróbálás is sorra került ezen a nagyszerű előadáson, amely számomra a nap legizgalmasabbja is volt egyben.

(Palotás Gábor ütőhangszeres művésztanár, Kecskeméti Kodály Iskola)

 

* * *

A 2023. november 23-25-ig tartó tanártovábbképzésünket követően elkészült beszámolók közül most Lestákné Valasek Szilvia (zongoratanár, Kecskemét-Kodály Iskola, AMI) Adaptációs tervével szeretnénk érzékeltetni a képzésünkre beérkező írások szakmai igényességét, a látottak-hallottak beépítésének lehetőségét a napi tanári munkába,.

A tanárnő egyben örömmel beszámolt arról az aktuális eseményről is, hogy a Kodály Iskola négy csellistája Abonyban, 2023. december első hetében a X. Országos Bihari János hegedű-, gordonka- és vonós kamarazene versenyen egy arany, egy ezüst és kettő bronz minősítésben részesült!*

 

* (A bemutatásra kerülő írásban szereplő rövidítések: P.H.E. Psalmus Humanus Egyesület, ELTE Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, K. K. I. Kecskeméti Kodály Iskola)

 

 

Kodály Zoltán zenepedagógiai örökségének időszerűsége a 21. században

Tehetséggondozás Kodály Szellemében – koncepció és gyakorlat

Lestákné Valasek Szilvia Adaptációs terve

 

Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetében tartott továbbképzésen vettem részt, mely 2023. november 23-25. között zajlott Budapesten. Rendkívül igényes, gazdag és színes programkínálattal készült a képzési program vezetője és egyben szervezőnk: K. Udvari Katalin. Mindhárom napot őszinte kíváncsisággal, tudásvággyal és nyitottsággal vártam, melyek elixírként hatottak rám.

 

Dr. habil. Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, egyetemi docens, az MMA Művészetelméleti tagozatának vezetője dinamikus előadása inspiráló ötleteket adott. Zongoratanárként például beépíthetem az összművészeti elemeket növendékeim sokrétűségével élve a saját zongora tanszaki koncertjeimbe: aki ügyesen táncol, egy-egy elhangzó zongoramű alatt, saját táncával bemutathatja a mű hangulatát vagy növendékeim között olyanok is akadnak, akik rendszeresen szerepelnek színházban és versmondó versenyeken is, akik egy-egy verssel, prózával tehetnék még színesebbé hangversenyeinket.

Balogné Papp Boglárka a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője bemutatta intézményünket, melyben én is dolgozhatok. Napi szinten foglalkozunk tehetséggondozással, láthatjuk a zenének nevelő- és transzferhatását diákjainkon. A zenei- és művészeti nevelés, a hagyományőrzés szerves részét képezi mindennapjainknak.

Böde-Harkai Csilla a Kecskemét Táncegyüttes oszlopos tagja és a CSIMOTA (ölbeli népi játékok és néptánc) foglalkozások vezetője. Bemutató előadásán „Altatók, ringatók, cirógatók, ölbeli népi játékok, népszokások kicsinyeknek és felnőtteknek” címmel az általunk, gyermekkorunkból ismert gyermekdalok és mondókák az alternatíváknak köszönhetően minden esetben újdonsággal zárultak, érdekesebb és izgalmasabb csattanókkal végződve. A zenei- és néptáncra nevelés megalapozását szemléltette, mely kizárólag népi hagyományokból táplálkozik.

Fekete Anikó művésztanár, doktor jelölt (ELTE) különböző korosztály részére végzett Kreatív zenei gyakorlatokat szeretném megvalósítani növendékeimmel egy-egy közös óra keretében. Mivel a zongorázás egyrészt magányos művészet, másrészt léteznek négy-, hat- és nyolckezes művek is, melyeket rendszeresen tanítok, de olyan közösségi élményt szeretnék nyújtani tanszakomnak, ahol mindannyian egyszerre lehetünk részesei és együtt élhetjük át a ritmushangszerekkel vagy a zongora lehetőségeit kihasználva a hangzással alkotott élményt.

Dr. Erdős Ákos (DLA) egyetemi docens, (ELTE) Kórushangképzésről szóló előadása hangszeres tanárként is hozott más szemléletű újdonságot. A zongoraóráimon sokat éneklünk, majd meghallgatjuk, hogy visszahalljuk-e ugyan azt a zongorajátékban, ahogyan énekeltük. Az előadáson újabb ötleteket kaptam, hogy hányféle képen is lehet énekelni énektechnikailag és hogyan valósíthatjuk meg az új hangzásokat

Kaibinger Pál (P.H.E.) Zenetanítás a gyógypedagógiában. Fogyatékkal élők oktatása-nevelése. (ULWILA SZÍNES KOTTA). „A zene mindenkié!” – a művészetpedagógia kívánatos helye és szerepe az iskolarendszerben: a sajátos nevelésű gyermekek (SNI) oktatásában és a fogyatékossággal élők társadalmi beilleszkedésében címet viselő előadására a speciális helyzeteket és különbségeket tárta fel, mely több ponton is tartalmazott újdonságot. Két filmrészlet került bemutatása: Vak és látássérült gyermekek ének-, zeneoktatása – Büki Rita (P.H.E.) és a Mozgássérült gyermekek zenei nevelése. Őrfalvy Katalin (P.H.E.) A legmeghatóbb pillanataként éltem át akkor, amikor láthattuk a Pető Intézet diákjainak hangversenyfelvételét. Lélekig hatolt a zene által közvetített önkifejezési vágyuk, ahogyan átélték és kifejezték a zene üzenetét, mondanivalóját.

 Reikort Ildikó (P.H.E.) Az ember és a zene kapcsolata (Mindenki Akadémiája) című filmjében hallottak rendkívüli értékeket rejtenek. Számomra Ildikó hozzáállása a növendékeihez, a zenéhez és a természethez példaértékű. Oly módon is azonosultam a látottakkal és hallottakkal, hogy zongoraóráimat hasonló hangulatban és attitűddel tartom meg. Nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy növendékeim oldott, szeretetteljes légkörben és bizalomra épülve élhessenek meg minden egyes zongoraórát. Reikort Ildikó által újabb inspirációt kaptam, miszerint lassan közeledik az első félévi zongora tanszaki koncertünk és kértem növendékeimet, hogy önállóan fogalmazzák meg, hogy mit jelent számukra a zongora, a zene, a zenetanulás, mit éreznek muzsikálás közben és mindez miben változtatta meg eddigi életüket. A tervem, hogy ezeket a gondolatokat szeretném felolvasni a közönségnek is, mellyel két célom is lenne: az egyik, hogy a szülőkben megerősítsem annak hitét, hogy mennyire fontos a zene és mennyi plusz értéket közvetít és ad gyermekeiknek. Másrészt látom, hogy a jelenlegi ötödikes osztályba járó növendékeimnek nehezebben megy a felső tagozatra való átállás és őket pedig motiválni szeretném a pozitív megerősítésekkel.

A másik inspiráció számomra az improvizáció, melyre ihletet kaptam és az óráimba szeretném beépíteni. Először csak egy növendékkel próbálnám ki, majd későbbi tervemben azonos osztályban tanuló gyerekekkel négykezes formában szerepelne, ahol feldolgoznánk az általuk ismert egyik magyar népdalt. Először megszólaltatnánk teljes egészében, majd kérném, hogy hasonló dallamfordulatokkal megfűszerezve improvizáljanak együtt.

Kovács Tamásné előadása A kisiskolás gyermekek és a zene kapcsolata énekórákon a Kecskeméti Kodály Iskolában címmel megerősített abban, hogy mennyire fontos a mese és a játék megjelenítése a kisiskolások életében és lételemük a mese, a játék és a mozgás összekapcsolása. Ezen tevékenységek örömet, katarzist, a stressz oldását, nevelést és problémamegoldást nyújtanak. A zenehallgatás közbeni kézmozgással a diákok feltérképezhetik a szerkezeti és formai elemeket, ahogyan tették Camille Saint-Saëns: Állatok farsangjának Akvárium tételében, valamint akvarellfesték használatával a színek által közvetített sajátos hangulatot, érzelemvilágot. Mindezen élmények befogadásával megtörténik a varázslat, a zenével és önmagukkal való azonosulás. Amit adaptálni szeretnék erről az előadásról: növendékeimet arra kértem, hogy jelenleg tanult zongoradarabjaik hangulatát rajzolják – vagy fessék le, majd erről egy kis kiállítást fogunk készíteni a Zongora tanszaki hangversenyünkön. Amiben megerősített, hogy napi szinten érdemes és kell dolgoznunk növendékeink fantáziavilágával. Amikor elkezdünk tanulni egy zongoraművet, kérem, hogy mondják el, milyen történetet képzelnek hozzá. Ha kell egy kis segítség, akkor együtt próbálunk kitalálni egyet. Kurtág György Játékok köteteit is szeretem alkalmazni. A legkisebbekkel kezdetben a zongora előtt állva adjuk elő a darab címét.

Tóth Zsuzsanna (P.H.E.) Drámapedagógia – interaktív játékos gyakorlatok címmel fantasztikus gyakorlati előadást tartott, melyben mindannyian kibontakoztathattuk kreativitásunkat és önkifejezésünket. Mellette igazi közösségformáló sodró ereje is volt. Ezt a módszert stressz oldásként szívesen alkalmaznám koncertek előtt, amikor egyszerre több növendékem is jelen van. Minél többen vagyunk ebben az élményben, annál hatékonyabb és hatásosabb.

Dr. Pásztor Zsuzsa (ELTE, P.H.E.) „Zenei Munkaképesség-gondozás a közoktatásban és a zeneoktatásban, különböző korosztályokban, valamint annak javasolt helye a tanárképzésben” előadására már 2007 óta vártam és nagy örömmel töltött el, hogy megismerhettem zenei berkünkben a leghitelesebb Tanárt, akinek sikerült beintegrálnia életébe Dr. Kovács Géza által tanított egészség megőrző programját és tovább adhatta számos pedagógusnak. A továbbképzésen nagyon sok tapasztalatra tehettem szert a lufis játékok megismerésében és kipróbálásában. Most tudatosult bennem, hogyha ezt beépíteném saját zongoraóráimba, akkor mennyivel könnyebb is lehetne megéreztetni például a helyes karhasználatot, valamint a billentyűről elemeléskor, az alapbillentésnél az „alvó” kézfejet, mikor a levegőben csuklóból csak „lóg” a kézfej és ennek a kilégzésnek mennyi jelentősége van a következő megszólaltatott hang minőségére. Az Angyal gyakorlat is rendkívül jó hatással van a gerinc átmozgatására és az állandóan előre görnyedő testtartás ellensúlyozására. Növendékeimnek mindig tanácsolom a helyes délutáni időbeosztás megszervezését, viszont a mozgásos pihenőt is, mint lehetőséget a Zenei Munkaképesség Gondozásból szeretném átadni. A Dobostorta ésszerű szakaszos munkavégzése rendkívül hatásos, melyben rétegezve kell elképzelni a teendőket: tanulás – mozgásos pihenő – hangszeres gyakorlás – szabad levegőn séta – tanulás – mozgásos pihenő – hangszeren gyakorlás. A mozgásos pihenésbe bele lehet építeni a felső tölcsérkörzést, a magas térdemelést helyben járással kiegészítve kiskatonák módjára, a törzshajlítást előre, majd orrukkal megérintve a széket, ami a Kisvakond gyakorlat, a törzshajlítást jobbra-balra, ez a Nagyerdő gyakorlat, a lovaglást, azaz térdrugózást, a légző gyakorlatot, azaz gyertyafújást, az előre - hátra bólintást, a fejringatást jobbra-balra. Az előadás meggyőzött arról, hogy magamat is ugyanolyan fontosnak tekintsem, mint a környezetemben élőket.. A Zenei Munkaképesség Gondozást és az adaptációs tervemben leírtakat be fogom építeni mindennapjaimba. Ez idő alatt már volt alkalmam kipróbálni és megtapasztalni áldásos hatását minden növendékemnél.

A harmadik nap zárásaként hallhattuk dr. Kovács Henrik egyetemi docens (P.H.E.) „A néptánc oktatásban rejlő nevelési lehetőségek. A néptánc helye, szerepe és gyakorlásának módjai a 21. században” előadását, ahol interaktív néptánc oktatásban is részesülhettünk, mely méltó zárása volt továbbképzésünknek.

Dr. Freud Tamás agykutató vallja, hogy „Nemcsak mindennapos testnevelés kell, hanem mindennapos katarzis is.” Leírhatom, hogy számomra minden előadás katartikus élményt nyújtott és színesebbé tette napjaimat, melynek még most is érzem hatását a mindennapokban. A Tehetséggondozás Kodály Szellemében továbbképzés rendkívül tartalmas és értékes tudnivalókkal tett gazdagabbá.

 

Kecskemét, 2023. december 8.

- - -

Az Oktatási Hivatal 2010-ben akkreditálta először 30 órás integrált művészetpedagógiai tanár-továbbképzési programunkat, így került sor 2023-ban immár 3. alkalommal az újabb akkreditációra. A hivatalos elvárásoknak megfelelően Egyesületünk minden alkalommal gondosan elteszi a képzésekhez tartozó dokumentumokat, és így tettünk mindenkor a beérkező Adaptációs tervekkel is.

 

Most nem kevés kíváncsisággal visszatekintve és rövid válogatás után kivettünk a sorból egy korábbi tanár-továbbképzésünkre érkezett beszámolót.

A készítője Hajdú-Bihar vármegyéből érkezett hegedű és ének-zene tanár, V. Miklós.

Elküldött Adaptációs tervének keltezése: 2011. október 2.

 

Az azóta eltelt bő egy évtizednyi idő lehetőséget kínál az összehasonlításra és annak vizsgálatára, hogy a „Tehetséggondozás Kodály szellemében” címmel kidolgozott tanár-továbbképzési programunk megőrizte-e idő­sze­rűségét napjainkban is ?

A kolléga írása az alábbiakban olvasható.

 

V. Miklós: Adaptációs terv

(Teljes név és pontos lakhely megnevezésével.)

 

„A tehetséggondozás Kodály Zoltán szellemében” HO26 elnevezésű 30 órás PAT tanári továbbképzési programon vettem részt augusztus 22-23-24 között Budapesten. Az előadás sorozatot K. Udvari Katalin programvezető szervezte. A programok és az előadások igen sokrétűek voltak, kitűnően összeállítva. Habár leéltem életem jelentősebb részét, hiszen körülbelül 29 éve tanítok, de talán egyik legszínvonalasabb, legszínesebb, és lényegretörőbb előadássorozatán vehettem részt. Megjegyzem, hogy a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület által szervezett bemutató előadáson már volt szerencsém részt venni, Debrecenben kb 5-6 éve, ahol az iskolánk számára vettem is egy alapítványi CD-t és egy könyvet, amit mai napig is szoktam hallgatni és dolgokat fel-fel használok belőle.

 

Az egész program sorozatot egybevéve, mely még egyszer hangsúlyozom igen jól szerkesztett és színvonalú előadásokkal tarkított volt, egy pár előadást azért szeretnék kiemelni, amely szakmailag kicsit közelebb visz és segít a mai kor gyermekanyagának a megismerésére, és a tehetségek felismerésére, és azok fejlesztésére, valamint a mindennapos munkámban. A munkámból adandóan, szinte minden korosztállyal foglalkozom: egészen a kicsi elsőosztályosoktól a gimnázium 10 osztályával bezárólag, nem beszélve a két felnőtt énekkarról, és természetesen a művészeti iskolában tanított tanulókról. Éppen ezért szeretném kiemelni azokat a mozgást igénylő programokat melyeken részt vettem. A Kovács-fejlesztő program, Négyesi Anna zenetanár által vezetett „részképesség fejlesztés az óvodában" címmel, vagy dr. Pásztor Zsuzsa előadása, nem csak figyelem lekötők voltak, hanem számomra sok újdonságot és olyan lehetőségeket tártak fel, amit ebben az iskolai tanévben használok is. (pl kézügyesség és lazítás fejlesztése a felfujt léggömbök segítségével.) Mindinkább arra az elhatározásra jutok e gondolattal, ha talán nem késő a Kovács -módszer magasabb színtű elsajátítása valamilyen képzésben.

 

A következő a Szedlacsek Katalin által vezetett „zenei nevelés, játék, zene, öröm” az óvodában címmel, olyan zenei képességek feltárására nyújtott betekintést, mint s mozgásfejlesztés, percepció fejlesztés, verbális fejlesztés, értelmi és érzelmi fejlesztések és nem utolsó sorban szociális fejlesztés. A számomra a gyermekkort idézte elő néhány Erdélyben gyűjtött mondóka.

Szintén a mozgások csoportjában igen elismerően nyilatkozhatok a Kovács Henrik néptánc tanítás foglalkozásáról, melyet a foglalkozást vezető igen ötletesen oldott meg a szűkös helyhiány miatt a terem előtti „téren táncoltunk”. Egyre gyakrabban, és főleg a kissebeknél szoktam, hasonló táncos jellegű fejlesztő gyakorlatokat végeztetni.

 

Következő nagy csoportba azokat a foglalkozásokat sorolnám, melyek a zenei nevelés metodikájával és didaktikai problémáival foglalkoztak.

Talán egyik legszínvonalasabb, és talán a foglalkozásomhoz is közelebb álló, ,,Énektanítás és kórusvezetés” Vass Veronika pedagógiai, ének-zene szakos tanárnő által vezette foglalkozás volt, a játékos ritmusoktól a két három szólamú művek megszólalásáig jól felépítve, belevonva mindenkit és végtelen tudatos vezetéssel érve el. (Kár hogy ebből a foglalkozásból csak ilyen kevés idő jutott.)

 

Számomra a következő két foglalkozás „Énektanítás és német nyelvoktatás” ,,Énektanítás és angol nyelvoktatás" mind a két foglalkozást ügyesen felkészült tanárok látták el, és olyan technikai fortélyokat, megoldási technikákat mutattak melyeket nem csak a gyermek énekkamál, de a két felnőtt kórusnál tudom használni leginkább az idegen angol és német daloknál. Ezek a megoldásokat a gimnáziumi énekkarban , ahol a tanulók szívesen énekelnek angol eredetű dalokat, tudom felhasználni.

 

Szorosan e gondolathoz szeretném kapcsolni a „roma költészetet és irodalmat” melyet Pató Selam tartott és mivel a gimnáziumban ahol tanítok 70% roma kissebség, és az énekkar jelentős részét a muzikális kissebség teszi ki, igencsak jó ötleteket és főleg etnikai sajátosságokat tárt fel, melyeket a munkámban hasznosítani tudok.

 

„A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni nevelése a képességek és tehetségfejlesztésben", melyet Bertalan Edit igazgató, tanító gyógypedagógus tartott az SMÖ Hétszínvirág EGYMI bemutatása és az ott zajló munka megismertetése volt, igen érdekes volt. Számomra a legnagyobb tiszteletet vívták ki azok a pedagógusok, aki ott tanítanak és dolgoznak.

 

Talán amiről kevés szó esett „ idő hiányában”, de igen érdekes előadás volt és úgy gondolom a mai kor zenei intelligenciával szorosan összefügg, „Zeneoktatás és informatika” Baráth Zoltán tanár úr számítógép alkalmazása a zenei nevelésben. Ezen előadáson a számítógépes zenétől a modem szintetizátorok, valamint a digitális technika zenei alkalmazásáig bezárólag szó volt. Már az megérte, hogy ezen a továbbképzésen részt vehettem, hogy megismerkedhettem Baráth Zoltánnal, hiszen szolfézs órán a számítógépes kottaírást is gyakoroljuk iskolánkban, de szintetizátor tanszak továbbfejlesztésében úgy gondolom segítségünkre lehet.

 

Összegezve mindent, csak gratulálni tudok a színvonalas előadásokhoz és a megszervezett programokhoz, ugyanakkor fel teszem a kérdést, miért nem lehet Magyarország egész területén ilyen módszerrel tanítani, és a mindenkori vezetést valahogy arra irányítani, hogy az e fajta komplex nevelésnek van igazán nagy értéke és hatása a felnövekvő generációkra.

2011. 10. 02.                                                                                           V. Miklós

 

* * *

 

A 2023. november végi tanár-továbbképzés során is külön felhívtuk a figyelmet a mindennap éneklő-zenélő iskolákra, amelyek életre szóló útravalót adtak és adnak mai napig a gyermekeknek a gondolkodás, a fiziológiai működés, a viselkedés stb. területén. A művészeti nevelés a tudás mellett az érzelmi nevelésnek is nélkülözhetetlen eszköze. Ezért nem nevezhetjük a Kodály-koncepció kizárólagos jellemzőjének a mozgó dó és a relatív szolmizáció ismeretét, elfeledkezve a gyermekek aktív éneklésének-zenélésének fontosságáról, egészen kis kortól.

 

Ehhez ad eligazítást Kodály Zoltán a már 1937-ben megfogalmazott gondolataival a kisgyermekek zenei nevelésé­vel kapcsolatban, és amit Egyesületünk integrált művészetpedagógiai tanár-továbbképzési programjával is kíván szolgálni:

 

„Hozzon a gyermekeknek mindenki, amit tud, játékot, zenét, örömöt. De hogy mit fogad el, azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván." (Kodály Zoltán)

(ÉNEKSZÓ IV: évf. 6.szám 1937.május 1.)

 

A Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskolában szerencsések voltunk, mert mód nyílt erre a választásra. A minden­napi énekórák és kórusfoglalkozások mellet lehetőséget kaptunk a hangszerválasztásra is, majd annak tanulásra, 2. osztályos korunktól kezdődően.

 

Ezt a hangszerválasztási lehetőséget idézi fel jó példaként - a szülők és gyermekek számára egyaránt – az a szerény méretű, de igen vidám és színes külsejű kis asztali naptár, ami a Gyermekgyógyító orvosok és ápolók (www.gyermekgyogyítok.hu) szerkesztésében és ajánlásával jelent meg az elmúlt évben. (A naptár lapjain látható képeken kisiskolás korú gyermekek ismerkednek a különféle hangszerekkel.)

 

​

 

Árvai Anna Veselke:

Zene (Részlet)

(…)

Hegedülj, vagy zongorálj,

Mindegy az, csak muzsikálj.

Egy szóval, a zene

Mindenképpen kellene.

 

Rád férne egy citerázás

Vagy éppen egy orgonálás.

Úgy hallottam a zene,

Lelkednek eledele.

 

Zene nélkül lehet élni,

de minek?

Mondta Kodály mindenkinek.

Ez volt hát a tanulság,

Hallgassátok a muzsikát!

 

A vers írója a Kecskeméti Kodály Iskola

10 éves zongora tanszakos tanulója

 

​

 

* * *

A Kecskeméti Ének-Zenei-Általános Iskola, valamint az iskolaalapító igazgatónő Nemesszeghy Márta nevének felemlítése azért is időszerű, mert 60 évvel ezelőtt, 1964. június 26. és július 3-a között Budapesten rendeztek Nemzetközi Zenepedagógiai Konferenciát, ahova az egész világból érkeztek zenepedagógusok.

 

Az ISME főtitkára, Egon Kraus professzor a konferencia záró előadásában javasolta „a zene, a közismereti oktatás, és az általános képzés összekapcsolását, valamint felvetette azt is, hogy ének-zenei általános iskolák létesítését kell szorgalmazni az egész világon a magyar példa szerint.” *

A kodályi zenepedagógia rangját és tekintélyét 50 évvel később az UNESCO is megerősítette.

Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Jó Megőrzési Gyakorlatok Regiszterébe 2016. december 2-került be­jegy­zésre A népzenei örökség Kodály koncepció szerinti megőrzése címmel, majd azt 2017. március 17-én

hungari­kummá nyilvánítottak.

 

* IN MEMORIAM NEMESZEGHY MÁRTA – Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet – Kecskemét, 1978. 46-47.o.

  (Fasang Árpád: Nemzetközi zenei nevelési konferencia Budapesten – Köznevelés, 1964. 17. pp 655-656.)

 

ZÁRÓ GONDOLATOK

 

Egyesületünk 2002. februárjában történt megalakulásakor működésének céljaként a következőket fogalmazta meg:

 

„Kodály zenepedagógiai hagyományának ápolása, és az ennek szellemében, a kor nevelési elvárásait figyelembe­vevő pedagógiai kezdeményezések, kutatások, elméleti és gyakorlati kidolgozásának segítése és a tapasztalatok összegezése, publikálása és a közoktatásban való hasznosításának elősegítése.”

 

Bízunk benne, hogy a több, mint két évtizedes egyesületi tevékenységünkkel, (hazai és nemzetközi konferenciákon való részvételünkkel, ill. rendezésével, kiadványokkal, publikációkkal, másfél évtizedes tanár-továbbképzési programjainkkal, valamint Rendhagyó, digitális művészetpedagógiai oktatócsomagunk elkészítésével) sikerült mindezeknek a feladatoknak a sikeres megvalósításához hozzájárulni, egyben mások számára is hasonló célok eléréséhez segítséget és ösztönzést adni, a gyermekek örömszerző éneklésének és zenélésének megvalósításához. a hazai közoktatásban.

 

​

 

* Az Egyesület honlapja, valamint Rendhagyó, digitális művészetpedagógiai oktatócsomagunk elérhetősége:

https://www.psalmusarts.hu/

https://www.tehetseggondozaskodaly-psalmus.hu/

 

 

MEGJELENT A CSODAFIÚ- SZARVAS NÉPZENEI PÉLDATÁR

 

A CSODAFIÚ-CSODASZARVAS népzenei példatár megjelenéséről kaptunk hírt Szentesről, Hankó Györgyné Paksi Márta egyesületi tagunktól, két DVD és 1 CD kíséretében. (Zöldág Hagyományőrző Szakkör, Szentes)

A népzenei példatár népdalénekléshez és DALOS ETIKA foglalkozásokra ajánlva:

80 dal 2 DVD lemezen és 1 CD-én Módszertani útmutatóval.

 

A dalokat válogatta és szerkesztette 2015-2023 között:

Nógrády Andor /Jobbágyi/ és Hankó Györgyné Paksi Márta /Szentes/

Kiadta: Szentes és Kistérségi Civil Televíziózásért Alapítvány Szentes, Kossuth tér 3.

 

​    

 

Megrendelhető: Hankó Györgyné Paksi Márta

e-mail cím: zoldag2011@gmail.com, www.zoldagvendegszeretet.hu oldalon–

https://www.zoldagvendegszeretet.hu/?page_id=2602